A WOAH (World Organisation for Animal Health) megerősítette, hogy egy elpusztult pávában mutatták ki a Salmonella Gallinarum baktériumot, egy mindössze 25 madárból álló, családi tulajdonú kisállományban, ahol kacsákat és tyúkokat is tartottak.
Jelenleg a WOAH adatbázisában világszerte Finnország az egyetlen ország, ahol aktív baromfitífuszos fertőzés szerepel. Nem sokkal korábban Chilében zajlott le egy hasonló járvány, amely 15 500 madár megsemmisítését tette szükségessé.
2024-ben pedig Mexikóból és Hondurasból jelentettek fertőzéseket, azok terjedését állománymegsemmisítéssel sikerült megállítani.
Eddig a legnagyobb globális tojás- és szárnyastenyésztő szakportál hivatalos jelentése.
A középkori humán tífusztól eltérő baromfitífusz nem tartozik a legismertebb kulcsszavak közé, ezért utánanéztünk, hogyan fordulhatott elő izoláltan Finnországban — abban az északi országban, amely híres a magas higiéniai szintű, zárt rendszerű állattenyésztéséről.
Európában, a szigorú állatállomány-ellenőrzésnek és a biológiai biztonsági intézkedéseknek köszönhetően, a 2000-es évek eleje óta nem dokumentáltak baromfitífuszos esetet. A 20. század második felétől a legtöbb fertőzést Latin-Amerikában és Délkelet-Ázsiában azonosították, ahol a higiéniai és állatjóléti feltételek jellemzően elmaradnak az európai standardoktól.
A fertőzés Finnországba feltehetően szárnyas-, tojás-, takarmány- vagy használt ketrec importja révén kerülhetett, de az sem zárható ki, hogy vadmadarak hurcolták be.
Az aggodalmat nem egy 25 fős állomány megsemmisítése jelenti, hiszen az a megsemmisítési létszám alatta lehet a rutinnak egy átlagos tojástermelő / szárnyastenyésztő telep napi kötelező inspekciója nyomán!
Amit a baromfitífusz Finnországban történő megjelenése mutat, az az, hogy újabb repedés keletkezett az ágazat biológiai biztonsági láncán!
Az elégtelen fertőtlenítés, állathigiénia, szellőztetés, takarmánykezelés, a túlzsúfolt, stresszes környezet és a genetikai sokszínűség érdekében importált tojás, tenyészpárok együttesen idézhetik elő a rendszerhibát!
Biztató hír azonban, hogy a Salmonella Gallinarum nem bírja a tisztaságot!
Ketrecmentes tartási rendszerű, alacsony állománysűrűségű, jól szellőztethető környezetben, ahol rendszeres és gyors az alomcsere, és ahol antibiotikum helyett, probiotikumos a megelőző védekezés – a baromfitífusz gyakorlatilag nem képes felütni a fejét.