Termelési és fogyasztási trendek Európában
Európában az elmúlt évtizedben a társadalmi és a jogszabályi elvárások változásával együtt gyökeres átalakuláson ment keresztül a tojásipar. Újfajta fogyasztói igények jelentek meg, így egyre több európai vásárló számára fontos az állatjólét, a környezet és a helyi közösségek védelme, a termékek előállítási módja és az egészségtudatos táplálkozás.
A vásárlók elvárásai mellett az uniós stratégiák és a szabályozás alakulása is abba az irányba tereltek egyre több Európában működő tojástermelőt, hogy az állatok jólétét is mindinkább figyelembe vevő termelési technológiákat alkalmazzanak.
Az Európai Unióban 2022 májusában mintegy 376 millió tojótyúknak kicsivel több, mint a fele már nem (feljavított) ketreces tartású, hanem 6,6 % ökológiai gazdálkodásban, 2,8 % szabad tartásban, 35,6 % pedig mélyalmos technológiában (ólban).
A feljavított ketreces tartásból származó tojások nagy részét ma már Nyugat-Európában nem a fogyasztók, hanem a feldolgozók részére értékesítik. Emellett egyre növekvő számú élelmiszeripari nagyvállalat átállt arra, hogy termékeiket részben vagy teljes egészében szabad tartásból származó tojások felhasználásával állítsák elő, ezért az ebből a szegmensből érkező kereslet is nő.
Azt is fontos megjegyezni, hogy az alternatív tartásmódokra való átállás olyan beruházásokat kíván, amelyek nem vezetnek a napi termelési költségek csökkenéséhez, hanem épp ellenkezőleg, megnövelik azokat. Ezért a tojásárak emelését és ennek a fogyasztókkal való elfogadtatását teszik szükségessé, ami meglehetősen bizonytalanná teszi a kereslet hosszútávú alakulásának megítélését, még akkor is, ha tudjuk, hogy az állatvédelmi megfontolások egyre több fogyasztó számára válnak fontossá a vásárlási
döntéseik során. Emellett amiatt is sok tojáspiaci szereplő aggódik, hogy a nem uniós országokból érkező tojás és tojáslé/tojáspor import piacromboló hatásaira fel kell készülni, illetve olyan import szabályozásra lenne szükség, amely a tisztességes verseny körülményeit biztosítja az állatbarát technológiára átállt európai termelők számára.
Magyarországon ehhez képest az EU-s állomány 2 %-át kitevő 7,5 millió tojótyúk 71,2 %-a él jelenleg feljavított ketreces tartásban, 27,2 %-a mélyalmos technológiában, 1,3 %-a szabadtartásban és csak 0,3 %-ukat tartják ökológiai gazdálkodásban. Ezek az arányok a keleti tagállamokban hasonlóan alakulnak. Az EU tojótyúk állomány 13,6 %-át adó Lengyelországban kicsit rosszabbak a számok, és a régiónkban Románia közelíti meg az össz-európai szintet, ott már „csak” 57,3 % a ketrecben tartott tojótyúkok aránya.
Tojás termelési és fogyasztási trendek Magyarországon
Magyarországon az elmúlt évtizedekben folyamatosan csökkent mind a tojástermelés, mind a tojásfogyasztás mennyisége és az utóbbi is csak az elmúlt években kezdett ismét növekedni. A tojástermelésünk 1990 óta csaknem a felére csökkent. Jelenleg évente mintegy 2,2-2,3 milliárd darab tojást fogyasztunk el, ami egy főre vetítve kb. 240 darab tojást jelent, ezzel az európai átlagot egy kicsivel meghaladjuk.
A 2,3 milliárd elfogyasztott tojásból 1,1-1,2 milliárd darab származik a regisztrált termelőktől (mintegy 550 gazdaságból) és mintegy 500-800 millió darabra tehető a háztáji termelés. Magyarország tehát 85 százalékban önellátó, a többi tojás pedig importból származik.
A magyar fogyasztók döntő többsége, csakúgy, mint az egyéb élelmiszerek esetén, a tojás
vásárlásakor is elsősorban a pénztárcáját veszi figyelembe: 80-90 százalékban a ketreces tartásból származó tojásokat választják, ezek alacsonyabb ára miatt. A többség az ár mellett a tojás mérete, héjának színe és tisztasága, illetve hazai származása alapján választ. Ugyanakkor van ma már itthon is egy szűk, de stabil vásárlói réteg, amely az állatok tartási módját is figyelembe veszi a vásárláskor és az alternatív tartásból származó tojásokat keresi. A hazai tojás-eladásnak a karácsony és a húsvét a kiemelt
szezonja, vagyis ekkor fogy el a legtöbb tojás.
Az elmúlt évek során több hazai áruházlánc jelentette be, hogy 2025-től nem kerül a polcaira EU-konform ketreces tojás. A Tojásszövetség ennek az átgondolását kérte az áruházláncoktól, és az Auchan, a CBA, a Reál és a Tesco egyaránt elfogadta a kérést. Az Aldi pedig 2022. januártól csak magyar előállítású tojást árul a magyarországi boltjaiban.
Hazai védjegyek
Az ökológiai tojástermelés szigorú feltételeinek való megfelelést hazánkban a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft., valamint a Hungária Öko Garancia Kft. által kiadott Minősítő Tanúsítvány igazolja.
A NÉBIH által működtetett „Kiváló Minőségű Élelmiszer” védjegyrendszerben tojással és tojásporral is lehet pályázni. Ebben a kritériumrendszerben, a védjegy elnyeréséhez a jogszabályban előírt állatjóléti követelményeken túl nem kötelező az állattartás körülményeit pozitív irányban módosítani. Az „alap” és az „arany fokozat” elnyeréséhez ugyanakkor vállalni kell legalább két, az alapkövetelményeken túl mutató, plusz kritériumnak való önkéntes megfelelést. Ezek szabadon kiválaszthatóak egy zárt listából, amelyben – más területek mellett – vannak az állattartás körülményeinek javítását célzó intézkedések is.
Egy másik hazai védjegy a „Koronás Tojás”, melyet a Baromfi Terméktanács még 2004-ben vezetett be. Céljuk az volt, hogy a védjeggyel ellátott tojás azt az üzenetet közvetítse, hogy „az adott tojás garantáltan minőségi, biztonságos és magyar”.
A gazdasági válság és az ukrajnai háború hatása a tojáspiacra
A hazai tojástermelő és tojáscsomagoló vállalkozásoknak komoly gondot okoz, hogy másfél éve önköltség alatti árakon kényszerülnek eladni a megtermelt étkezési tojásokat az Európai Unióban kialakult túlkínálat miatt. Ebben az ágazatban a termelési költség 70%-át jelenti a takarmány költsége. Ezért a folyamatosan emelkedő takarmány-, energia-, gáz- és munkaerőköltségek tovább élezték a helyzetet és nagyon megdrágították a termelést, az átvételi árak pedig nem követik az önköltségek
növekedését. Így ma a hazai tojáspiaci szereplők jelentős részének darabonként legalább 3-5 forintos veszteséget kell elkönyvelnie. Az így keletkező veszteséget a termelőknek önmaguknak kell megfinanszírozniuk, ezért a Tojásszövetség szerint sokan szüneteltetni vagy leállítani kényszerülnek a tevékenységüket.
Az orosz-ukrán háború ezt a piacot sem hagyta érintetlenül. Az Ukrajnából érkező import jelentősen lecsökkent, korábban az ukránok az Európai Unió tojásimport-piacának 24 %-át fedték le. Ugyanakkor az Európai Unióban az önellátottság továbbra is biztosított, mivel a termelés évek óta stabilan néhány
százalékkal meghaladja a fogyasztást és az exportot. Statisztikai adatok szerint tavaly az EU 18 ezer tonna tojást importált, míg az export 28 ezer tonna volt. Itthon sem várhatóak ellátási gondok, a hazai termelés mellett szükséges import mennyiség az uniós piacról biztosítható.
A hazai szakmai szervezetek és a kormányzat álláspontja az uniós állatjóléti politikával kapcsolatban
2021 tavaszán a német agrárminiszter azzal a javaslattal állt a tagállamok agrárminiszterei és az Európai Bizottság elé, hogy a jövőben a tojást is tartalmazó feldolgozott élelmiszerek csomagolásán kötelezően jelölni kelljen, hogy a tojás milyen tartású tyúkoktól származik. A javaslatot azzal indokolta, hogy jelenleg az EU-ban a tojások fele még ketreces tartásból származik, a fogyasztók pedig nagyobb átláthatóságot szeretnének a feldolgozott termékekben található tojás esetében is. A boltokban forgalmazott tojásokon már régóta kötelező számkódokkal jelölni a tartásformát, ezt a jelölést vásárlók már ismerik és követik is.
A javaslatot az Európai Bizottság egészségügyért és élelmiszer-biztonságért felelős biztosa, Stella Kyriakides is üdvözölte, mert az Unióban elfogyasztott tojások fele a feldolgozott élelmiszereken
keresztül kerül a fogyasztók asztalára, így a feldolgozott termékek jelölésének segítségével megvalósuló figyelemfelhívás hatására várhatóan növekedne a fogyasztói kereslet a szabad tartásból származó tojások iránt, ez pedig tovább ösztönözné az átállást az állatoknak nagyobb jólétet biztosító tartásformákra.
Az Európai Bizottság mindemellett a “Farm 2 Fork” stratégia keretében most dolgozik olyan jogalkotási kezdeményezéseken, amelyek célja a haszonállatok jólétének növelése. Ezeket a törekvéseket a tagállamok is megerősítették, amikor igennel szavaztak arra, hogy a Bizottság dolgozzon ki egy javaslatot az állatjólét fokára utaló, önkéntesen alkalmazható uniós élelmiszer-védjegy megvalósítására. Ezért a tojások jelölésének az élelmiszerekre történő kiterjesztésére is ki fog terjedni az állatjóléti intézkedések kapcsán tervezett hatásvizsgálat.
A tagállamok ugyanakkor megosztottak a német javaslattal kapcsolatban. Az ellenzők között több agrárminiszter felhívta a figyelmet arra, hogy a tartás módja csak közvetett kapcsolatban áll az állatok jólétével és a környezeti hatásokkal, ezért meg kell várni a hatásvizsgálat eredményeit. Emellett el kell kerülni az érintett piaci szereplők aránytalan megterhelését. A keleti tagállamok küldöttei kiemelték a piaci szereplők esélyegyenlősége biztosításának fontosságát is.
Az Európai Bizottság az „End of the cage age” elnevezésű civil kezdeményezés kapcsán pedig bejelentette, hogy 2023-ig megvizsgálja a ketreces állattartás teljes tilalmának lehetőségét.
Ez utóbbival kapcsolatban, a magyar agrárkormányzat nevében megszólaló államtitkár álláspontja szerint, a ketreces tartás betiltása veszélyeztetné az ellátás biztonságát, és megnyitná az uniós piacot olyan országok előtt, amelyek semmilyen állatjóléti előírást nem követelnek meg a termelőiktől.
Az Agrárminisztérium a szakmai szervezetekkel együtt úgy ítéli meg, hogy e lépés a tojáságazat és a fogyasztók érdekeit is sértené, illetve ellentétes a környezeti fenntarthatósággal, ezért kiáll a tartástechnológia értékeiért. Meggyőződésük szerint minden tartásmódban termelt tojás kell ahhoz, hogy a boltok polcait fel tudják tölteni. Hosszú távon az EU-konform ketreces technológia nélkül a
fogyasztók biztonságos ellátása veszélybe kerülhet. A feljavított ketreces tartás a leginkább környezetkímélő, ez a legköltséghatékonyabban előállítható tojás, amely meghatározza a termék fogyasztói árát. A fogyasztókra kell bízni, milyen tartásból származó árut választanak, de ösztönözni kell őket, hogy lehetőleg magyar tojást vegyenek.
A Tojásszövetség 2019 őszén széles körű lakossági tájékoztatást indított az egyes tartásmódok közötti fenntarthatósági különbségekről.
A ketreces tartási mód megtartása mellett a hazai Tojásszövetség által hangoztatott érvek:
A legtisztább tojás a ketreces tartásból való, azért, mert olyan a technológia, hogy amikor a tojást megtojja a tyúk, az szépen kigurul, megy a szállítószalagra és tovább a csomagolóba
A ketreces tartást leginkább állatvédelmi okokból szokták bántani, ezzel azonban lehet vitatkozni. Ez egy kiscsoportos tartást jelent és minél kevesebben vannak együtt egy csoportban (kb. 15–20 tyúk) annál hamarabb kialakul a hierarchia és nem bántják egymást. Ellenben, amikor egy nyitott helyen sokkal többen vannak, ott sokkal könnyebben összeverekednek.
Igaz, hogy a ketrecben nem tudnak annyit mozogni, de ha kevesebbet mozog és a felvett takarmányt arra fordítja, hogy tojást termeljen, akkor azzal, hogy kevesebbet eszik, kevesebb a károsanyag kibocsátása is, a nitrogén, foszfor és ammónia ürítése. Mivel kevesebb takarmányt eszik, sokkal kevesebb termőterületre van szükség. Viszont, ha hozzászámoljuk, hogy a szabad- vagy biotartásban tartott tyúkoknak plusz kifutót kell biztosítani, akkor sokkal kevesebb az a földterület, amit például erdőnek meg tudnának így tartani. Tehát környezetvédelmi szempontból, ha átállnánk a biotermelésre, ahol sokkal kisebb a termelékenység, sokkal többet eszik az állat, sokkal nagyobb a földterület igénye, ezáltal sokkal drágább maga a technológia is, akkor nagyon sokan hozzá sem férnének ehhez az alap fehérjeforráshoz, mert nem tudnák megfizetni! Valami egyensúlyt kell találni, nem elmenni egy vak irányba.
Az EU-konform ketreces tartástechnológia a legkörnyezetkímélőbb, ennek a termelési módnak a legkisebb az ökológiai lábnyoma, például a káros gáz(ammónia, szén-dioxid, metán) kibocsátás is ennél a tartásnál a legalacsonyabb. Az EU-konform ketreces tojástermelés vízszükséglet igénye a legkisebb és a legkevesebb mezőgazdasági földterületet igényli.
Mi történne, ha 2025-től nem lehetne Magyarországon EU-konform ketreces tojást forgalmazni?
A Tojásszövetség tagjainak kicsivel több mint 80 %-a foglalkozik EU-konform ketreces tojás termelésével, vagyis az áruházak nem tudnának elegendő nem EU-konform ketreces tojáshoz jutni a magyar piacról.
Amikor a hagyományos ketrecről átálltak a gazdák az EU-konform ketreces technológiára 2012-ben, átmeneti tojáshiány alakult ki Európa-szerte, így Magyarországon is, amely akkor erőteljes fogyasztói árnövekedéshez vezetett.
Ha 2025-től kivonják az áruházak az EU-konform ketreces technológiájú tojásokat, hasonló tendenciára lehet számítani újra: a döntés időszakos tojáshiányt is előrevetítene. Külföldről kellene beszerezni a megfelelő tojásokat, amiből adódik – bonyolult üzleti folyamatok megértése nélkül is – hogy ez
rövidtávon tojásdrágulást okozna. Nagyobb lenne az esélye annak, hogy a boltba kerülő tojások az EU-n kívülről érkeznek, ami azt jelenti, hogy sokkal kevésbé szabályozott környezetből kerülnének értékesítésre a tojások, hiszen a világban az Európai Unió erre vonatkozó szabályozása a legszigorúbb. Hosszú távon az EU-konform ketreces technológia nélkül a fogyasztók biztonságos ellátása
veszélybe kerülhet.
Nagyon fontos szempont az is, hogy az alternatív termelési rendszerek bármelyikében sokkal drágábban lehet tojást előállítani, így nagy a valószínűsége a jövőben annak, hogy egyetlen darab tojásért a mai árakhoz viszonyítva 40, vagy akár 100 %-kal többet kell majd fizetni. Pedig fontos tudni, hogy a magyar
fogyasztók még mindig árérzékenyek, de egyre többen keresik és bíznak a magyar termékekben. Emiatt nem minden vásárlóréteg tudna elegendő tojáshoz jutni, pedig a tojás most a legolcsóbb és legtáplálóbb élelmiszer (fehérjeforrás), aminek a biológiai értéke – éppúgy, ahogy az anyatejnek – 100 egység.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara álláspontja:
A zárt tartástechnológiát rengeteg támadás éri a magukat állatvédőknek beállító mozgalmak részéről. Azzal érvelnek, hogy az általuk „természetközelibbnek” ítélt tartási rendszerekben az állatok jobban érzik magukat, „boldogabbak”, mint az istállóban. Ugyanakkor a csirkék példáján keresztül bemutatva nyilvánvalóvá válik, hogy a zárt tartástechnológia sokkal inkább biztosítja az állatok számára az
ideális feltételeket. Így teremthető meg például a megfelelő hőmérsékletet, páratartalom, valamint így lehet őket leginkább megóvni a természetes ellenségeiktől (ragadozóktól), és a különböző betegségeket okozó kórokozóktól is. Az ilyen tartási rendszerekben alkalmazott automata gépek pedig lehetővé
teszik, hogy a szárnyasok részére mindig rendelkezésre álljon a szükséges mennyiségű és minőségű takarmány, ivóvíz.
A zárt tartást gyakran éri az a vád, hogy az állatokat zsúfoltan nevelik, ami stresszt okoz számukra. A valóságban azonban az állatok egyedszámát, férőhelyigényét az Európai Unióban rendkívül szigorúan szabályozzák, figyelembe véve az állatok valós szükségleteit. Az állatok jóléte így maximálisan biztosított, ami egyébként a gazdálkodóknak is jól felfogott érdeke, hiszen enélkül nem lehet hatékony és gazdaságos a termelés. Bizonyos állatfajok tehát az istállóban nevelve „boldogok” igazán. Hibás az a meggyőződés, hogy az állatoknak is ugyanolyan környezeti feltételekre van szükségük, mint az embereknek, hiszen lényegesen eltérő anatómiai, élettani sajátosságaik vannak.
Több kutatás is rávilágított arra, hogy a zárt tartástechnológia a környezetvédelem, az élelmiszer-biztonság és a legtöbb esetben a termékminőség szempontjából is kedvezőbb, mint az alternatív tartási módok. Fontos szem előtt tartani azt is, hogy zárt tartási rendszerben lehet legolcsóbban előállítani bizonyos állati termékeket. Így, ha egyes állatvédők sokszor minden valóságalapot nélkülöző vádaskodása elérné a célját, és korlátoznák az állatok zárt tartását, az drasztikus élelmiszer-drágulást, és beláthatatlan szociális, gazdasági és környezetvédelmi következményeket vonna maga után.
Meghatározó európai szakmai és érdekvédelmi szervezetek #Meatthefacts címmel kampányt indítottak az állattenyésztést és az állatitermék-előállítást övező tévhitek eloszlatása érdekében. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) kiemelt feladatának tekinti a fogyasztók hiteles tájékoztatását, az agráriumban tevékenykedők megbecsültségének helyreállítását, ezért csatlakozott a kezdeményezéshez. A zárt tartástechnológiát övező tévhitekről Dr. Csorbai Attilával, a NAK Agrár- és élelmiszer-kereskedelmi osztályának elnökével, a Baromfi Terméktanács elnök-igazgatójával készült egy rövid videó, amely megtekinthető a kamara Facebook-oldalán és Youtube-csatornáján.
Az Agrármarketing Centrum 2021-ben szintén kampányt folytatott a tojásfogyasztás népszerűsítése mellett, a tojás tápanyagtartalmára és a hazai előállítású tojás jó minőségére helyezve a hangsúlyt.
A tanulmányt összeállította:
Szöllősi Réka
élelmiszerpolitikai elemző
2022. június